| Városunk |
|
A város elhelyezkedése Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban ~9.500 fő. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.
Mezőtúr A város a Hortobágy-Berettyó csatorna partján fekszik. Túr már 1378-ban mezővárosi rangot kapott. A ma is álló ref. műemlék templom 1725-ben épült barokk, illetve a későbbi átalakítással klasszicista stílusban. A volt Zsinagóga is klasszicista stílusú. 1830-ban készült műemlék épületéből kiállító csarnokot alakítottak ki. A város műemlék jellegű épületei közé tartozik még a Bolváry kúria, a pusztabánrévei területen lévő volt Albrecht kastély, a Kossuth ház, a vasútállomás épülete és a ref.gimnázium. Felsőfokú oktatási intézménye, a GATE Mezögazdasági Föiskolai Kar mely a városközpontban található.
Polgármester: Herczegh Zsolt Kétpó 1679-ben az akkor már pusztaként szereplő vidéket elzálogosították és Kispó és Nagypó sorsa összefonódott Mezőtúréval. A Mezőtúr határában lévő nagyobb tanyaközpontokból 1952-ben községeket szerveztek. Ekkor három kisebb település (Kispó, Pusztapó és Csali) egyesítésével alakult Kétpó. A község központját még egy évtized múlva is jelentős, de az 1980-as évek végére eléggé megcsappant tanyarendszer övezte.
Polgármester: Boldog István Mesterszállás A Hármas-Körös jobb partján (nem közvetlenül a folyó mellett) festői környezetben helyezkedik el a település Kunszentmárton és Mezőtúr között. A 900 lelkes kis települést az 1347-böl származó oklevél említi elöször "Magister" néven, majd a középkori eredetű község 1537 óta viseli a Mesterszállás nevet. A jelzett év decemberében Szapolyai János király és Czibak Imre, a Szent Koronát is magukkal hozva, itt szálltak meg. A legenda szerint Rózsa Sándor egyik fő hadiszállása volt a mesterszállási fekete-halmi csárda, amely halomra 1895-ben a jelenlegi templomot építették.
Polgármester: Kiss Gábor Mezőhék A település kiterjedt tanyavilágból alakult ki az 1950-es években. Közlekedési útvonalak metszéspontján helyezkedik el. Pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas területekkel rendelkezik, horgászhelyek: Tisza II. öntöző csatorna, Mezőhéki Táncsics tó, a 60 ha nagyságú erdőterület, mely kiválóan alkalmas pihenésre, kirándulásra, téli időszakban vadászatra is. A Római Katolikus Egyház jóvoltából egy impozáns kis templommal gazdagodott a település.
Polgármester: Fórizs Ágnes Túrkeve
Túrkeve először 1261-ben szerepel az írott forrásokban Keveegyház néven, négy szomszédos faluval együtt. Néprajzi értékei közül kiemelkedő a kunhímzés, a népdalkincs, a pásztorélet emlékei. Figyelemre méltó Túrkeve késő barokk, csodálatos hangzású orgonával felszerelt református temploma, kedves városszéli utcái a kis parasztházakkal. Fontos művészeti örökségünk a művészetét az Egyesült Államokban kiteljesítő Finta Sándor (1881-1958.) és az egykori Rodin tanítvány Finta Gergely (1883-1947.) szobrász testvérek hagyatéka, amit állandó kiállítás formájában, a róluk elnevezett Finta Múzeum őriz.
Polgármester: Dr. Szabó Zoltán Szomszédos települések
M3 Hatvan felől 110 km |
Eseménynaptár
Jelenleg nincsenek események.Legutóbb feltöltött dok
- Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. május 08-án tartandó rendkívüli ülése dokumentumai (2013.05.07)
- Figyelemfelhívás tűzgyújtási tilalomra (2012.03.22)
- Tájékoztató Túrkeve Város Önkormányzatához fizetendő adókról 2012. évben (2012.01.27)
- 12/2011.(IV.28.)sz.rendelete (2011.06.08)
Városunk














