A város elhelyezkedése

Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban ~10.500 fő. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.

Földrajzi és természeti adottságok

Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. A rendszerváltás előtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Túrkeve országunk egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 1500 óra feletti. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik. A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint a Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.

A város regionális kapcsolatai

Túrkeve tagja a Berettyó-Körös Menti Többcélú Társulásnak mely a 2003-ban újonnan kialakított Mezőtúri statisztikai kistérség településeinek összefogása révén jött létre.

A társulás elnöki tisztét jelenleg Mezőtúr polgármestere Dr. Draskovics Dénes látja el.

A kistérség települései

Eltérő színnel, vastag kerettel van jelölve a "tíz kun település" akciócsoport települései, amelyek résztvesznek az AVOP LEADER+ programban.

Mezőtúr

A város a Hortobágy-Berettyó csatorna partján fekszik. Túr már 1378-ban mezővárosi rangot kapott. A ma is álló ref. műemlék templom 1725-ben épült barokk, illetve a későbbi átalakítással klasszicista stílusban. A volt Zsinagóga is klasszicista stílusú. 1830-ban készült műemlék épületéből kiállító csarnokot alakítottak ki. A város műemlék jellegű épületei közé tartozik még a Bolváry kúria, a pusztabánrévei területen lévő volt Albrecht kastély, a Kossuth ház, a vasútállomás épülete és a ref.gimnázium. Felsőfokú oktatási intézménye, a GATE Mezögazdasági Föiskolai Kar mely a városközpontban található.

Kétpó

1679-ben az akkor már pusztaként szereplő vidéket elzálogosították és Kispó és Nagypó sorsa összefonódott Mezőtúréval. A Mezőtúr határában lévő nagyobb tanyaközpontokból 1952-ben községeket szerveztek. Ekkor három kisebb település (Kispó, Pusztapó és Csali) egyesítésével alakult Kétpó. A község központját még egy évtized múlva is jelentős, de az 1980-as évek végére eléggé megcsappant tanyarendszer övezte.

Mesterszállás

A Hármas-Körös jobb partján (nem közvetlenül a folyó mellett) festői környezetben helyezkedik el a település Kunszentmárton és Mezőtúr között. A 900 lelkes kis települést az 1347-böl származó oklevél említi elöször "Magister" néven, majd a középkori eredetű község 1537 óta viseli a Mesterszállás nevet. A jelzett év decemberében Szapolyai János király és Czibak Imre, a Szent Koronát is magukkal hozva, itt szálltak meg. A legenda szerint Rózsa Sándor egyik fő hadiszállása volt a mesterszállási fekete-halmi csárda, amely halomra 1895-ben a jelenlegi templomot építették.

Mezőhék

A település kiterjedt tanyavilágból alakult ki az 1950-es években. Közlekedési útvonalak metszéspontján helyezkedik el. Pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas területekkel rendelkezik, horgászhelyek: Tisza II. öntöző csatorna, Mezőhéki Táncsics tó, a 60 ha nagyságú erdőterület, mely kiválóan alkalmas pihenésre, kirándulásra, téli időszakban vadászatra is. A Római Katolikus Egyház jóvoltából egy impozáns kis templommal gazdagodott a település.

Túrkeve

Túrkeve először 1261-ben szerepel az írott forrásokban Keveegyház néven, négy szomszédos faluval együtt. Néprajzi értékei közül kiemelkedő a kunhímzés, a népdalkincs, a pásztorélet emlékei. Figyelemre méltó Túrkeve késő barokk, csodálatos hangzású orgonával felszerelt református temploma, kedves városszéli utcái a kis parasztházakkal. Fontos művészeti örökségünk a művészetét az Egyesült Államokban kiteljesítő Finta Sándor (1881-1958.) és az egykori Rodin tanítvány Finta Gergely (1883-1947.) szobrász testvérek hagyatéka, amit állandó kiállítás formájában, a róluk elnevezett Finta Múzeum őriz.

Az idelátogatók Túrkevét elsősorban természeti értékei miatt keresik fél. A Berettyó folyó a horgászoknak kedvez, a hozzáértők pedig vadászparadicsomnak tekintik gazdag vadvilága miatt. A reumatikus és nőgyógyászati betegségek természetes gyógymódjaként szolgáló gyógyvíz, a lovaglás, túra és kirándulás, a néprajzi bemutató programok és időszaki kulturális rendezvények vonzzák még az idelátogatókat.

Szomszédos kistérségek

A gyarapodó települési együttműködés gyakorlati példája az a turisztikai kiadvány, mely Alföldi barangolások (Nagykunság-Nagysárrét) címmel 2005-ben már második, bővülő tartalommal jelenik meg és bemutatja tizenegy település - Dévaványa Ecsegfalva, Gyomaendrőd, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Kuncsorba, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Örményes, Túrkeve, Szarvas - turisztikai látványosságait, rendezvényeit.

Szomszédos települések

• Dny-on Mezőtúr város
• Ny-on Kuncsorba község
• É-on Kisújszállás város
• K-en Ecsegfalva, Dévaványa községek (Békés megye)
• D-en Gyomaendrőd város (Békés megye)

A település megközelíthetősége